Dánia az EU kapuit is bezárhatja a migránsok előtt
A Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont elemzése.
Július 1-től Dánia tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Vajon sikerül-e a közösség szintjén is érvényesíteni a híresen szigorú dán migrációs politikát?
Kiemelt területnek minősítette az irreguláris migráció elleni harcot európai uniós soros elnökségi programjában Dánia. A dokumentum élesen szembemenve a sokáig jellemző humanitárius megközelítéssel, a biztonsági kihívások közé sorolja a migrációt. Noha a dán elnökség elkötelezett a migrációs paktum végrehajtása mellett, a problémát a gyökerénél kívánja kezelni. Ennek kapcsán így fogalmaz:
„A soros elnökség (…) azt is vizsgálja, hogyan lehet felszámolni az illegális migráció mögötti ösztönző mechanizmusokat. Törekedni fog a tagállamok közös álláspontjának kialakítására a »biztonságos harmadik országok« fogalmával és a Visszatérési Irányelvvel kapcsolatban. Emellett három, az embercsempészethez kapcsolódó jogszabályi ügyben is előrelépést kíván elérni: egyrészt közös tanácsi álláspont kialakítására törekszik a szállítási aspektus tekintetében (amely 2021 óta nem haladt előre), másrészt megkezdi a háromoldalú egyeztetéseket az illetéktelen belépések megelőzéséről, amint az Európai Parlament erre készen áll, végül pedig folytatja a tárgyalásokat az Europolnak az embercsempészettel kapcsolatos nyomozásokban betöltött szerepéről.”
A dán kormány elkötelezettsége nehezen megkérdőjelezhető. Mette Frederiksen dán miniszterelnök szociáldemokrata létére, konzervatív európai kollégáit is megszégyenítő keménységgel lép fel az irreguláris bevándorlással szemben. A július 1-jén kezdődő féléves dán soros elnökség ezúttal lehetőséget kínál Frederiksennek arra, hogy az otthon jelentős eredményeket hozó politikáját – legalább részlegesen – a közösség szintjén is megvalósítsa.
A 47 éves kormányfő számára ennek belpolitikailag is komoly tétje van. Bár hivatalosan még nem jelentette be, a legnépszerűbb dán párt vezető politikusaként (a Szociáldemokraták támogatottsága 23%-on áll, második helyen messze lemaradva a Zöldek követik őket 13%-kal) Frederiksen valószínűleg a 2026-ban esedékes választásokon is ringbe száll a kormányfői posztért. Az európai porondon elért sikerek így növelhetik otthoni támogatottságát.
Reális esélye van annak, hogy a dán elnökség igyekszik majd előmozdítani a tagországok közötti tárgyalásokat az úgynevezett „visszafogadási központokról” (return hub). Ezzel lehetővé válhat olyan létesítmények létrehozása az EU határain kívül, ahol a menedékkérelmet benyújtó migránsok tartózkodhatnának az elbírálás ideje alatt, vagy ahová azok kerülhetnének, akiknek a kérelmét elutasították.
Korábban Olaszország bírósági viták miatt kényszerült felfüggeszteni a tengeren érkező migránsoknak Albániába szállítását, ezt megelőzően pedig a dán „Ruanda‑terv” ment füstbe alapvető jogi, szakpolitikai és EU‑összeférhetetlenségi problémák miatt.
A szelek változását mutatja, hogy 2025 márciusában már az ettől korábban elzárkózó Európai Bizottság is javaslatot tett return hubok létrehozására. A dán elnökség várhatóan felgyorsítja a tervek megvalósítását.
Dánia erős szövetségesekre számíthat migrációs politikájának uniós szintű „exportjában”. Olaszország, Lengyelország és Magyarország is nyíltan szimpatizál a dán szigorral, a közelmúltban pedig Friedrich Merz német kancellár így fogalmazott: „Amit Dánia az elmúlt években elért, valóban példaértékű – és közösen mi is egyre közelebb kerülünk az új és szigorúbb menekültügyi szabályokhoz az Európai Unióban”.
Kapcsolódó:
Vezetőkép: Mette Frederiksen ügyvivő dán miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt miniszterelnök-jelöltje sajtóértekezletet tart a hivatalos kormányfői rezidencián, a Koppenhágától északra fekvő Marienborgban 2022. december 14-én. Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen
