Újabb részletek arról, miért tiltotta meg a rendőrség a Budapesti Büszkeség rendezvényt, angol nevén a Budapest Pride-ot
Mint már hírül adtuk, megtiltotta a jövő szombatra meghirdetett Budapesti Büszkeség rendezvény megtartását a Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtökön. Most újabb részletekkel jelentkezünk.
A police.hu oldalon közzétett dokumentum szerint
a megtiltott gyűlés szervezői a fővárosi önkormányzat és a Szivárvány Misszió Alapítvány, a gyűlés vezetője Karácsony Gergely főpolgármester, a gyűlés célja: Budapesti Büszkeség rendezvény (Budapest Pride).
A hatóság a megtartani szándékozott rendezvény tekintetében a rendelkezésre álló dokumentumokat és nyilatkozatokat értékelve arra a következtetésre jutott, hogy az esemény a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó gyűlésnek minősül.
„E megállapítás nem csupán az esemény hivatalos kommunikációján, hanem a főpolgármester által tett nyilvános megszólalások és a főjegyző által megküldött hivatalos levél tartalmán is alapul” – írták.
A hatóság figyelembe vette Karácsony Gergely június 16-án a Facebook-oldalán tett bejelentését is, amely szerint a fővárosi önkormányzat által szervezett esemény a Budapesti Büszkeség nevet viseli,
„de a közlemény egyértelműen utal a Pride rendezvényre, annak nemzetközi értelmezési kontextusára és társadalmi tartalmára”.
Karácsony Gergely büszke lehet: a Pride-ra van, a BKV-ra nincs pénze a fővárosnak
A főpolgármester a bejegyzésben hangsúlyozta, hogy a rendezvény
„angol neve Budapest Pride”,
ami a nemzetközi látogatók felé történő kommunikáció részeként jelenik meg. Mindez olyan tartalmi elemekre utal, amelyek a gyülekezési törvény értelmében vett közügyi véleménynyilvánítás jellemzőit hordozzák – olvasható a közleményben.
A BRFK azt írta: a főpolgármester a hatóság részére megküldött hivatalos levelében azt állítja, hogy a rendezvény „nem Pride”, azon „sem kamionok, sem táncosok nem lesznek, a szexualitás semmilyen formában nem fog megjelenni”. A rendezvény célja szerinte „pusztán az, hogy a nemzet fővárosa szabad”.
A gyülekezési hatóság megítélése szerint „ez a kijelentés nem koherens a főpolgármester nyilvános bejegyzésében foglaltakkal”, és felveti a megtévesztés tilalmának esetleges sérelmét.
Mint kifejtették, az esemény lényegi tartalmát tekintve a gyülekezési törvény hatálya alá tartozik, mivel nyilvános, közterületi, közügyben történő véleménynyilvánítást szolgál.
„A rendezvény tartalmát nem annak formális elnevezése vagy az eljárási eszközkészlet keretei határozzák meg, hanem a nyilvános megszólalásokból és üzenetekből kiolvasható szándék és tényleges társadalmi funkció”
– közölték.
A BRFK-nak – a főpolgármester által közzétett nyilatkozat, valamint az azóta a sajtóban megjelent több, mindenki számára elérhető megjelenések okán – az az álláspontja:
„megalapozottan feltehetően kijelenthető, hogy a jelen határozattal érintett gyűlés előzményi gyűléseinek tekinthető gyűlések a korábbi Budapest Pride-ok”.
A rendőrség a korábbi Pride-okról mellékletként csatolt képekből arra a megállapításra jutott, hogy azok olyan jelenetsorokat ábrázolnak, amelyek egyértelmű, okirati bizonyítékként támasztják alá a gyülekezési hatóság azon álláspontját, amely szerint a képeken szereplő cselekménysorok a jelenleg hatályos jogi környezetben megvalósítanák a gyülekezési törvényben foglalt tilalom azon rendelkezéseit, amelyek
„a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg kitételt illetik.”
A gyülekezési hatóságnak – az alaptörvény és a gyülekezési törvény rendelkezései alapján – „nincs mérlegelése abban a tekintetben, hogy a célja alapján egyértelműen a születési nem megváltoztathatóságát propagáló és a kiskorúak figyelme elől el nem zárható gyűlést a kiskorúak védelme érdekében a gyülekezési hatóságnak meg kell tiltania” – olvasható a határozatban.
Azt írták, a gyűlés során nem kizárható, sőt elkerülhetetlen az, hogy a bejelentés szerinti gyűlés megvalósulása esetén 18 év alattiak találkozhassanak jogilag tilalmazott, a gyülekezési törvénybe ütköztethető magatartással. Az adott jogsértés passzív alanya lehet az is, aki a gyűlés vonulásos jellegéből eredeztethetően nem kívánt a gyűlésen részt venni, de annak nyilvános jellegéből adódóan mégis szemlélőjévé válik.
A határozat szerint szükségképpen figyelemmel kellett lenni arra is, hogy az útvonalon nem zárható ki 18 évnél fiatalabbak jelenléte, akiknek a gyülekezési törvény szerinti érdekei potenciálisan sérülhetnek.
Ha teljes bizonyossággal nem jelenthető ki, hogy a megjelenítés nem 18 éven aluliak jelenlétében történik, akkor a gyűlés a gyülekezési törvény tilalmába ütközik – mutatott rá a BRFK.
Közölték: a hatóság a bizonyítékok értékelésével nem hozhatott más jogszerű döntést, csak a jelen bejelentéssel érintett gyűlés megtiltását.
Előzmény:
Vezetőkép: David Pressman, az Egyesült Államok korábbi budapesti nagykövete (b) és Karácsony Gergely főpolgármester (j2) a 29. Budapest Pride résztvevői között az Andrássy úton 2024. június 22-én. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
