Lassan, de biztosan összeomlik a főváros
Abból, amit Budapest működésében most látunk, országos következtetéseket is le lehet vonni.
Régóta érzik már a fővárosiak és a nem Budapesten élők is, hogy a város saját erőből nem halad egyről a kettőre. Így volt már ez 2019 és 2024 között is, hiszen Karácsony Gergely legnagyobb eredményének az volt tekinthető, hogy befejezte az elődje által előkészített Lánchíd felújítási projektet. Ezen kívül amire emlékezhetünk abból az 5 évből, hogy a Városháza kihirdette a klímavészhelyzetet és a biciklisávok kijelölésével káoszba taszította a Váci út, az Üllői út és a Nagykörút autós forgalmát. A főpolgármester és csapata persze folyamatosan a kormányra fogta a bukdácsolását,
folyamatosan pénzhiányra panaszkodott, annak ellenére is, hogy Tarlós István egy több, mint 200 milliárd forintos többlettel adta át a város és kasszájának kulcsait az új vezetésnek.
Hogy ez a pénz hová lett, arról azóta sem tudunk semmit, ami viszont biztos, hogy eltűnt, hiszen a főváros mára a technikai csőd állapotába jutott. Karácsony Gergely ezt az állami elvonásokkal és a szerinte indokolatlanul magas szolidaritási hozzájárulás megfizetésével indokolja. Csak hogy tiszta legyen a kép: ezt a pénzt az állam nem zsebre teszi, hanem azoknak a hátrányos helyzetű településeknek adja, amelyeknek nincs annyi iparűzési adó bevételük, mint a nagyobbaknak, gazdagabbaknak, mint például Budapestnek.
Azon már ne is akadjunk fenn, hogy miért gondolja Karácsony Gergely Budapestet egy önálló államnak az országon belül és miért nem akar szolidáris lenni azzal a vidékkel, ahonnan ő is származik. Az ugyanakkor már inkább – és még most is – szóra érdemes, hogy az idei költségvetést már tavaly év végén úgy fogadta el a főváros, hogy abban nem kalkulált a teljes szolidaritási hozzájárulás megfizetésével.
Olyan ez, mintha én önkényesen csak a személyi-jövedelemadóm felét fizetném be az államnak, mondván ennél többet levonni tőlem igazságtalan.
Persze a főpolgármester nem elégszik meg ennyivel, most épp a Budapesti Közlekedési Központ járművein „tájékoztatja” az utasokat arról, hogy a kormány miatt pénteken 10 percre leáll a tömegközlekedés Budapesten. Vagyis most már a zsarolástól sem riad vissza.
Persze a kormány és a főváros közötti csatában sokszor – ahogyan azt már sajnos megszokhattuk – nem az érvek és a tények, hanem a politikai szimpátia számít. Van ugyanakkor egy utolsó kínzó kérdés, ami nem hagyja nyugodni az egyszerű hírfogyasztót. Ha a Városháza és a Fővárosi Közgyűlés többsége tisztában volt a főváros anyagi helyzetével, miért döntött úgy, hogy Budapest vásárolja meg Rákosrendezőt? Nem lett volna annak a pénznek máshol jobb helye? Biztos, hogy
csak azért, hogy küllőt dugjanak a kormányzati kerekek közé, fel kellett áldozni a főváros működőképességét?
És ez nem csak Karácsony hibája és felelőssége. Rákosrendező megvételét a baloldali képviselők mellett a Vitézy-frakció és a Tisza Párt politikusai is támogatták. Érdemes ezt az alkalmi koalíciót jól megjegyeznünk, mert ők azok, akik egyébként szinte semmiben nem értenek egyet, viszont ha borsot lehet törni a kormányzat orra alá, akkor készek összefogni még akkor is, ha ezzel csődbe taszítják azt a várost, amelynek a képviseletére felesküdtek.
Nem lehetne mást várni tőlük akkor sem, ha országosan kerülnének hatalomra. A veszekedés, a civakodás és a pozíciószerzés válna a mindennapos gyakorlattá, a kisstílű politikai érdekek pedig akkor már nemcsak a budapestiek, hanem az ország összes lakójának az érdekét felülírnák.
Kapcsolódó:
Szentkirályi Alexandra szerint nem a „hétszűnyű kapanyányimonyók” vitték csődbe a fővárost
Vezetőkép: Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond a 28. Budapest Pride-on 2023. július 15-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás
